Ebola Vírus Fertőzés

Ebola vírus fertőzésről szóló tájékoztató anyag az ANTSZ oldaláról.

-vírus betegség, BNO10: A98.4

Marburg-vírus betegség, BNO10: A98.3

1. Kórokozó:

A Filoviridae család Filovírus nemzetségébe tartozó, antigénszerkezetileg egymástól eltérő Marburg- és Ebola-vírus. A Marburg-vírus Közép-Afrikában honos. Az Ebola-vírusnak öt altípusa ismert: négy afrikai – Zaire Ebola-vírus, Sudan Ebola-vírus, Tai Forest Ebola-vírus, Bundibugyo Ebola-vírus – és egy, a Csendes-óceán nyugati parti területein előforduló Reston Ebola-vírus (csak tünetmentes fertőzést okoz).

Kísérletek alapján a vírus nem nagyon ellenálló, napfény, kiszáradás, klór, szappan elpusztítja, de bizonyos felületeken (pl. üveg), alacsony hőmérsékleten (4^oC) a kórokozó 50 napig is fertőzőképes marad. Magasabb hőmérsékleten (pl. szobahőmérséklet) vagy más felületeken (fém, műanyag, gyapjú) a kórokozó túlélése rövidebb. Fertőtlenítőszerekre érzékeny. A vírus folyadékban és beszáradt váladékban több napig életképes marad. 60 C fokon 60 perces hőkezeléssel, forralással 5 perc alatt inaktiválható. A fagyasztás nem inaktiválja a vírust.

2. Fertőzés forrása:

A feltételezett rezervoár az eddigi ismeretek szerint a gyümölcsevő denevér. A fertőzés további forrása lehet az erdei antilop, a majom és egyéb állatok valamint a beteg ember.

3. Terjedési mód:

Állatról emberre a fertőzött állat vagy az állati tetem vérével, testváladékával, nyers húsával való direkt kontaktus útján terjed a vírus. Emberről emberre a beteg/holttest vérével, nyálával, vizeletével, székletével, hányadékával, ondójával, anyatejével, egyéb testváladékával, szervével/szövetével való direkt kontaktus útján, illetve ezekkel szennyezett injekciós tűkkel (nosocomiális) vagy éles eszközökkel való percután sérülés révén, továbbá szennyezett ruhák, ágynemű, egyéb tárgyak, felületek közvetítésével bőr-, nyálkahártya-sérülésen átjutva terjed a kórokozó.  A szennyezett felületek, eszközök útján történő terjedés jelentősége kórházi körülmények között jelentős. Szexuális érintkezés útján: a vírus az ondóban a gyógyulás után akár három hónapig is jelen lehet.

A kórokozó nem terjed szúnyogcsípés révén illetve levegő útján, a járvány által érintett területeken élő, onnan érkező nem-beteg emberekkel történt alkalmi érintkezés, papírpénz érintése során vagy uszodában sem.

4. Lappangási idő:

2–21 nap, leggyakrabban 4–10 nap.

5. Fontosabb tünetek:

Láz, prodromális tünetek (1-5. nap): fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, torokfájás, conjunctivitis, hányás, hasmenés és hasi fájdalom. Az 5-7. naptól kezdődően maculopapulosus kiütés (főként arcon, nyakon, törzsön, karon), a betegség későbbi szakaszában haemorrhagiák jelentkezhetnek (petechia, ecchymosis – orr, tüdő, tápcsatorna, injekciók helye, sebek). A beteg szövődménymentesen a 6-11. nap között gyógyul. A 6-16. nap között jelentkezhetnek a szövődmények: máj-, veseelégtelenség, vetélés, végül sokszervi elégtelenség alakulhat ki. Késői komplikációk: vírus-perzisztálás következtében here-atrophia, recurrens hepatitis, uveitis, hajhullás.

A letalitás a Marburg-vírus esetében 20–25%, az Ebola-vírus szudáni változatánál 50–65%, a zairei változatánál 77–88%, a nyugat-afrikai járványban a letalitás jelenleg 50-60%. A fülöp-szigeteki majmokból izolált Reston-törzs esetében tünetmentes fertőzéseket észleltek.

6. Fertőzőképesség tartama:

A napjainkig rendelkezésre álló tudományos ismeretek alapján a lappangási időben az érintett személy nem fertőzőképes. A betegség korai szakában (prodromum) a terjedés kockázata igen alacsony. A vér fertőzőképessége valószínűleg a betegség időszakára terjed ki. Az ondó hosszú ideig tartalmazhatja a vírust.