II. Kitolási szak

Ez a legveszélyesebb, legnehezebb, legfelemelőbb, legboldogabb szakasza a szülésnek!

Eltűnt méhszájtól az újszülött megszületéséig tart. Először szülőknél kb. ½-1 óra, másodszor szülőknél 15 perc – ½ óra. EDA fájdalomcsillapítás esetén ezek az értékek megduplázódhatnak.

A méh összehúzódások „tarajosodnak”, azaz egyre erősebbek és elhúzódóbbak lesznek. A koponya elvégzi belső forgását, azaz a haránt átmérőből átfordul a hosszanti átmérőbe, eközben áthalad a medence szűkületén, és megjelenik a szeméremrésben, majd fogva marad. A medence izmai egymáson elcsúsznak, helyet engedve a magzati koponyának, és a hüvellyel együtt egy csövet alkotnak. A gát megfeszül a koponya nyomására, majd a „tolófájások” egyre erősebb, sürgetőbb hatására a fejcsúcs megjelenik, a tarkó a szeméremcsont alá forog és megtámaszkodik, majd a gát felé felemelkedik és megszületik.

A vállaknak is át kell jönni a medence bemenetén és elvégezni a forgását, mint a koponyának, éppen ezért a fej az anya jobb oldali combja felé fordul.

Ezután a mellső váll támaszkodik meg a szeméremcsont alatt, majd a hátsó váll a gát felé.

Még egy kis nyomás és kicsusszan az újszülött.

A magzatnál a koponya áthaladása, majd a vállak megszületése a legnehezebb, mivel ezek csontosak.

A természet segít az áthaladásban:

–       a koponyacsontok egymáson elcsúszhatnak, csúcsosodik a picur feje;

–       vállak képlékenyek, mozgathatóak, ha véletlenül a kulcscsont eltörik, az nyomtalanul gyógyul (zöld gally törés);

–       az anyai kötőszövetek, inak és tartó szalagok a terhesség végére hormonhatásra fellazulnak, tágulnak az anyai medence csontjai is.

Itt kell említést tennünk a gátvédelemről. Mindegyik szülésznőnek és szülésznek  tanítják a gátvédelem hasznosságát. A szülészeti osztály gyakorlatában ezt a tudást viszont nem mindenhol alkalmazzák, és pl. meg sem próbálnak gátmetszés nélkül szülni az első vagy a többedik hüvelyi szülésnél. A szülés után látható a különbség: az egyik anyuka szalad és van, a másik biceg (bár ez függ a varrás módjától is).

A szülészorvos és a szülésznő közös munkája a kitolási szak vezetése. Amerikában, a skandináv országokban a szülészorvos vezeti a kitolási szakot. Európában főleg a szülésznők vannak a gátnál, és az orvos segít. Angliában, Hollandiában orvoshiány és tradicionális okok miatt a szülésznők látnak el mindent, csak komplikáció esetén hívnak orvost.  Magyarországon általában a koponya kigördülését a bába asszisztálja, míg az orvos az anya mellől irányítja a szülőnő nyomását, és sz.e. elvégzi az érzéstelenítést és a gátmetszést.

Ha magzattal vagy az anyával probléma van, akkor a gátmetszés szükségessége nem kétséges, mivel ezzel egy gyorsabb, probléma mentesebb születést érünk el.

Ha minden ideális (magzat és anya állapota jó, nincs magzati téraránytalanság, nincs anyai anatómiai eltérés, szűkület) és a szülőnő kooperációja is megfelelő, akkor véleményem szerint akár az első szülésnél is lehet gátvédelemben szülni.

Kapcsolódó fontosabb kérdések:

Nagy misztifikációja van a gátvédelemnek, de mi a lényeg?

–       lassan óvatosan, mm-ről mm-re kell kiengedni a magzati koponyát;

–       sok síkosító, csúszást és gördülést segítő folyadékot, olajat, zselét kell a kobakra kenni, hogy gyorsabb legyen a folyamat;

–       jó fájásoknak kell lenni, vagy kelteni pl. Oxytocin adásával;

–       a nyomást szakaszosan kell folytatni, pihegésekkel, huhogásokkal megszakítva;

–       a gátat folyamatosan kell masszírozni, segítve az elvékonyodását és tágulását;

–       NAGY-NAGY türelemre van szükség.

Ha a gátvédelmes szülésnél a fentiek szerint járunk el, kicsit hosszabb a kitolási szak, de a gyermekágyban sokkal könnyebben lehet mozogni, ülni, tisztálkodni, és nagyon pozitív sikerélményt ad a szülőnőnek.

Milyen szülési helyzetet lehet választani?

A legtöbb helyen még mindig csak “hagyományos” szülőágyakon lehet szülni, vízszintes pózban. Pedig ősanyáink és a mai természeti népek is a függőleges vertikális helyzetet preferálják. Gödör felett guggolva, fába, kötélbe csimpaszkodva szülnek. A legtöbb osztályon megteremtik a lehetőséget az alternatív szülési módokra.

Mivel lehet előkészülni a szülésre ?

–       Legfontosabb: a türelem;

–       Bizalom az orvos és szülésznő iránt, akik mindent megtesznek értünk és magzatunkért;

–       Ismerjük meg a szülőszobát és az ott dolgozókat, a helyi protokollokat,

–       Ismerjük meg a szülés lefolyását;

–       Kérdezzünk az orvostól és a szülésznőtől bátran. A bizonytalanság szorongást okoz, mely növeli a fájdalomérzetet;

–       Érdemes gátmasszázst végezni a 36. héttől 3-9 óra irányban: óvatosan a mutatóujjat a hüvelybe vezetve (2-3cm-re), a gátra gyakorolt nyomással 10-10 perceket naponta masszírozni. Használható hozzá egyszerű búzacsíra-, olívaolaj, de van speciális gyógynövényes masszázsolaj is. Ezeket a szüléshez is vigyük be, ott is jó szolgálatot tehetnek.;

–       Használjunk homeopathiát, illat-, aroma th-t, illatgyertyát, stb.

–       Hozzuk be kedvenc CD-nket, amivel relaxálni tudunk.

–       A szülés a “hagyás művészete” : hagyjuk magunkat átengedni a szülés folyamának, fájdalmának, örömének – ne ellenkezzünk.

Megszületett a gyermekünk,  innét kezdődik a lepényi szakasz.

Folytatás itt!

(A cikkben szereplő információk nem helyettesítik az orvos-beteg kapcsolatot vagy az orvosi vizsgálatot. A GYNOFAM Kft. mindent megtett azért, hogy az itt közölt információk pontosak és teljesek legyenek, de semmiféle felelősséget nem vállal ezen információk használatából adódó, bármilyen káresemény bekövetkezéséért.)