A vérzési rendellenességekről

A menstruációs vérzés először általában a 12-14. évben kezdődik, de az is előfordulhat, hogy csak a 18. évben. Ha ezután sem jelentkezik, kivizsgálásra van szükség. (A 18. év előtti rendszertelen menstruációs ciklus normális, emiatt nem kell orvoshoz fordulni. Ha viszont túl nagy a mennyisége, és erős görcsökkel jár, fordulhatunk nőgyógyászhoz.)
A 18. év körül a menstruáció beáll 21- 40 naponta jelentkező, 3-5 napig tartó ciklusokra, és Magyarországon általában a 45. év után marad abba (menopauza), de ez egyénileg változhat. 

A menstruációs vérzés lehet: sok vagy kevés; gyakori vagy ritka vagy esetleg kimaradó. Jellemezni lehet azzal, hogy görcsökkel, fájdalommal jár-e, alvadékos-e, „maszatoló”-e. Előfordulhat nem normális időben (közti),  fogamzásgátló szedésekor nem a várt időben (áttöréses), lehet visszatérően jelentkező, nem múló vérzés, … 

A nagy mennyiségű vérzések hátterében sok okot fel lehet sorolni. Ezek közül a fontosabbak:

• a méh elváltozásai  (az izomzat jóindulatú vagy rosszindulatú daganatai)
• hormonális hatások (pl. az ösztrogén- progeszteronszint eltérései)
• a méh üregében lévő elváltozások, pl. polypok
• gyulladások (méhtest- és petefészekgyulladás)
• a méhnyak gyulladásai és fekélyei, daganatai
• endometriózis a hasüregben , petefészkekeben vagy a méh falában
• …

A kevés vérzés hátterében álló okok:

• elsősorban hormonális hatások (alacsony női hormon szint, – pajzsmirigy hormon szint, – prolactinszint)
• életkor (menopauza és korai ovarium elégtelenség)
• méhüregi vagy méhnyak vagy hymenális gyűrű problémák
• a petefészek cysticus elváltozásai, daganatai
• külső hormon hatások (pl. gyógyszerek, inj-k)
• külső egyéb környezeti és stressz faktorok (pl. pszichés elváltozások, depresszió, pánik, sugár hatás, fokozott terhelés, stb.)
• …

A probléma pontos okának megtalálása sokszor nem egyszerű, akár évek is eltelhetnek, mire kiderül.
Elsődlegesen a panaszokat térképezzük fel (szerencsére van, hogy már ennyi is elég egy pontos diagnózishoz!), ezután fizikális vizsgálatot és kiegészítő műszeres vizsgálatokat végzünk.
Elsősorban az ultrahangot alkalmazzuk nőgyógyászati vizsgálatoknál. A hüvelybe vezetett vizsgálófejek a leghatékonyabbak, mivel a hasfal és a gázos belek nem nehezítik a méh vizsgálatát. Gyorsan, könnyen kivitelezhető, és nem jár fájdalommal. Az elváltozások méreteinek felírásával követni lehet pl. a myomák nagyságának változását. A petefészek daganatok felismerését az áramlási vizsgálatok (flowmetria) teszik sikeressé, ezért idős korban is javasolt kiegészíteni hüvelyi UH vizsgálattal a citológiai vizsgálatokat. 
A nőgyógyászati vizsgálatok után szükség lehet különféle laboratóriumi vizsgálatokra (pl. hormon státusz meghatározásra), vagy más társszakmák bevonására (pl. pajzsmirigy UH és endokrinológia vizsgálat, koponya CT, MRi vagy urológiai, kardiológiai vizsgálatok). 

Probléma esetén forduljon bizalommal kezelőorvosához!